Difference between revisions of "Overview of Free Pascal and Lazarus/hu"

From Free Pascal wiki
Jump to navigationJump to search
(New page: {{Overview of Free Pascal and Lazarus}} A Free Pascal (FPC) egy nyílt forráskódú fordító két említésre méltó tulajdonsággal: magas szintű Delphi kompatibilitás, és a t...)
 
m
 
(3 intermediate revisions by one other user not shown)
Line 1: Line 1:
 
{{Overview of Free Pascal and Lazarus}}
 
{{Overview of Free Pascal and Lazarus}}
  
 +
 +
<font size="7">A Lazarus és a Free Pascal áttekintése</font>
 +
 +
 +
<div style="text-align: justify;">
 
A Free Pascal (FPC) egy nyílt forráskódú fordító két említésre méltó tulajdonsággal: magas szintű [[Delphi]] kompatibilitás, és a több platformon való elérhetőség, beleértve a Windows-t, Mac OS X-et, és a Linux-ot. A Free Pascal Deplhi-vel való kompatibilitása nem csak azt jelenti, hogy ugyanazt az objektum orientált pascal nyelvet támogatja, hanem, hogy rengeteget ugyanazokból a könyvtárakból, nagy teljesítményű rutinokból és osztályokból, amelyeket már megszokhattunk a Delphi-ben. Ebbe beleértendőek azok a megszokott unit-ok, mint például a System, SysUtils, StrUtils, DateUtils, Classes, Variants, Math, IniFiles és a Registry, amelyek a Free Pascal részei minden támogatott platformon. A Free Pascal olyan unit-okat is tartalmaz, mint például a Windows, ShellAPI, BaseUnix, Unix és a DynLibs, amelyek az operációs rendszer-specifikus lehetőség kihasználását teszik lehetővé. Ez a több, mint egy tucat unit építi fel azt a magot, amelyet úgy nevezünk, hogy a Free Pascal futásidejű könyvtár (RTL - Run-time Library).
 
A Free Pascal (FPC) egy nyílt forráskódú fordító két említésre méltó tulajdonsággal: magas szintű [[Delphi]] kompatibilitás, és a több platformon való elérhetőség, beleértve a Windows-t, Mac OS X-et, és a Linux-ot. A Free Pascal Deplhi-vel való kompatibilitása nem csak azt jelenti, hogy ugyanazt az objektum orientált pascal nyelvet támogatja, hanem, hogy rengeteget ugyanazokból a könyvtárakból, nagy teljesítményű rutinokból és osztályokból, amelyeket már megszokhattunk a Delphi-ben. Ebbe beleértendőek azok a megszokott unit-ok, mint például a System, SysUtils, StrUtils, DateUtils, Classes, Variants, Math, IniFiles és a Registry, amelyek a Free Pascal részei minden támogatott platformon. A Free Pascal olyan unit-okat is tartalmaz, mint például a Windows, ShellAPI, BaseUnix, Unix és a DynLibs, amelyek az operációs rendszer-specifikus lehetőség kihasználását teszik lehetővé. Ez a több, mint egy tucat unit építi fel azt a magot, amelyet úgy nevezünk, hogy a Free Pascal futásidejű könyvtár (RTL - Run-time Library).
  
Line 8: Line 13:
  
 
Mint a Delphi, a Free Pascal és a Lazarus is általános célú programozó eszközök, ami azt jelenti, hogy sokféle program fejleszthető velük, beleértve a következőket:
 
Mint a Delphi, a Free Pascal és a Lazarus is általános célú programozó eszközök, ami azt jelenti, hogy sokféle program fejleszthető velük, beleértve a következőket:
 +
</div>
  
 
=== Szöveges alkalmazások ===
 
=== Szöveges alkalmazások ===
 
+
<div style="text-align: justify;">
 
A szöveges alkalmazásoknak nincs grafikus kezelőfelületük. Ehelyett általában a konzolból vannak futtatva, a konzolról olvassák a bemenetüket, és oda is írják a kimenetüket. Windows-ban konzol alatt általában az ablakban futó parancssort értjük. OS X-ben és Linux-on konzol alatt egy terminál ablakot értünk. A konzolos alkalmazások közé olyan dolgok tartoznak, mint a kis segédprogramok, például a Windows FC (file compare - fájl összehasonlító) program, vagy a Unix-os cd és cp parancsok. A konzolos alkalmazások lehetnek nagy teljesítményű számzabáló, modellező, vagy adatfeldolgozó programok is, amelyeknek nem szükséges csinos grafikus kezelőfelület, mert más programok indítják őket, vagy batch fájlok (vagy shell szkriptek unix/linux-on). A Free Pascal fordító és a segédprogramjai mind konzolos alkalmazások, ami azt jelenti, hogy konzolról, batch fájlból vagy a Lazarus IDE-ből futtathatók.
 
A szöveges alkalmazásoknak nincs grafikus kezelőfelületük. Ehelyett általában a konzolból vannak futtatva, a konzolról olvassák a bemenetüket, és oda is írják a kimenetüket. Windows-ban konzol alatt általában az ablakban futó parancssort értjük. OS X-ben és Linux-on konzol alatt egy terminál ablakot értünk. A konzolos alkalmazások közé olyan dolgok tartoznak, mint a kis segédprogramok, például a Windows FC (file compare - fájl összehasonlító) program, vagy a Unix-os cd és cp parancsok. A konzolos alkalmazások lehetnek nagy teljesítményű számzabáló, modellező, vagy adatfeldolgozó programok is, amelyeknek nem szükséges csinos grafikus kezelőfelület, mert más programok indítják őket, vagy batch fájlok (vagy shell szkriptek unix/linux-on). A Free Pascal fordító és a segédprogramjai mind konzolos alkalmazások, ami azt jelenti, hogy konzolról, batch fájlból vagy a Lazarus IDE-ből futtathatók.
  
 
Konzolos alkalmazásokat akár egy szövegszerkesztővel és a Free Pascal fordítóval is készíthetsz. Nincs szükséged a Lazarus-ra konzolos alkalmazások fejlesztéséhez. Habár, ha jobban szeretsz egy integrált környezetben dolgozni, használhatod a Lazarus-t konzolos projekt létrehozásához, és utána szerkesztheted és fordíthatod a kódot vele.
 
Konzolos alkalmazásokat akár egy szövegszerkesztővel és a Free Pascal fordítóval is készíthetsz. Nincs szükséged a Lazarus-ra konzolos alkalmazások fejlesztéséhez. Habár, ha jobban szeretsz egy integrált környezetben dolgozni, használhatod a Lazarus-t konzolos projekt létrehozásához, és utána szerkesztheted és fordíthatod a kódot vele.
 +
</div>
  
=== Dinamikusan betölthető könyvtárak (dll-ek) ===
+
=== Dinamikusan betölthető függvénytárak (dll-ek) ===
A dinamikusan betölthető könyvtár általában egy lefordított függvénygyűjtemény, amit más programok meghívhatnak. Ahogy a név is sugallja, a könyvtár nincs összefűzve a futtatható fájloddal, helyette futásidőben kerül betöltésre. Windows-ban a könyvtár fájlnak .dll kiterjesztése van (dynamic-link library, vagy DLL). OS X-ben a könyvtár fájloknak .dylib kiterjesztésük van (dynamic shared library). Linux-on a könyvtár fájlnak .so kiterjesztése van (shared object library). A dinamikusan betölthető könyvtárakat tipikusan más programok kiegészítéseiként, könyvtárak fejlesztéséhez, amelyeket más nyelveken megírt programokban (pl. C és C++) is be lehet tölteni, vagy nagy projektek részekre való osztásához használhatunk. Maga a Windows is DLL-ek százaiból épül fel, úgymint sok más nagy alkalmazás, például az OpenOffice.org.
+
<div style="text-align: justify;">
 +
A dinamikusan betölthető függvénytár általában egy lefordított függvénygyűjtemény, amit más programok meghívhatnak. Ahogy a név is sugallja, a függvénytár nincs összefűzve a futtatható fájloddal, helyette futásidőben kerül betöltésre. Windows-ban a függvénytár fájlnak .dll kiterjesztése van (dynamic-link library, vagy DLL). OS X-ben a függvénytár fájloknak .dylib kiterjesztésük van (dynamic shared library). Linux-on a függvénytár fájlnak .so kiterjesztése van (shared object library). A dinamikusan betölthető függvénytárakat tipikusan más programok kiegészítéseiként, függvénytárak fejlesztéséhez, amelyeket más nyelveken megírt programokban (pl. C és C++) is be lehet tölteni, vagy nagy projektek részekre való osztásához használhatunk. Maga a Windows is DLL-ek százaiból épül fel, úgymint sok más nagy alkalmazás, például az OpenOffice.org.
  
Úgy, mint a konzolos alkalmazásokban, csak egy szövegszerkesztőre és a Free Pascal fordítóra van szükséged könyvtárak fejlesztéséhez, de szintén használhatod a Lazarus-t könyvtár projektek létrehozásához és fejlesztéséhez.
+
Úgy, mint a konzolos alkalmazásokban, csak egy szövegszerkesztőre és a Free Pascal fordítóra van szükséged függvénytárak fejlesztéséhez, de szintén használhatod a Lazarus-t függvénytár projektek létrehozásához és fejlesztéséhez.
  
 
Windows-on a DLL-eket olyan rossz előítélet övezi körül, hogy túl komplexek, és nem stabilak. Ez inkább a telepítésük módjának köszönhető, mint a DLL-eknek maguknak. Valójában, mivel a DLL-ekkel való információcsere szabályos, egyszerű adattípusokon keresztül valósul meg (nyelv-specifikus objektumok és struktúrák helyett), a programozókat arra kényszeríti, hogy jobban odafigyeljenek arra, hogy mit csinálnak. Ha mindent jól csinálnak, jobb, stabilabb program lesz az eredmény.
 
Windows-on a DLL-eket olyan rossz előítélet övezi körül, hogy túl komplexek, és nem stabilak. Ez inkább a telepítésük módjának köszönhető, mint a DLL-eknek maguknak. Valójában, mivel a DLL-ekkel való információcsere szabályos, egyszerű adattípusokon keresztül valósul meg (nyelv-specifikus objektumok és struktúrák helyett), a programozókat arra kényszeríti, hogy jobban odafigyeljenek arra, hogy mit csinálnak. Ha mindent jól csinálnak, jobb, stabilabb program lesz az eredmény.
 +
</div>
  
=== Grafikus kezelőfelületű (GUI) alkalmazások ===
+
=== Grafikus felhasználói felületű (GUI) alkalmazások ===
 
+
<div style="text-align: justify;">
 
A legtöbb program, amit nap, mint nap használunk grafikus felülettel rendelkezik, beleértve a szövegszerkesztőket, web böngészőket, táblázatkezelőket, és még sok fejlesztőeszközt. A Lazarus és a Delphi is jó példa a jól felszerelt GUI alkalmazásra. Grafikus felületű alkalmazások Lazarus-szal való fejlesztésénél nem csak Pascal kódú unit-okat fejlesztesz, form-ot is tervezel, ami vizuális vezérlőket tartalmaz, pl. gombokat, és listadobozokat. Éppúgy, mint a Delphi-ben, a form tervezés vizuálisan történik. A vezérlők tulajdonságai az IDE-ben és a kódban is megadhatók.
 
A legtöbb program, amit nap, mint nap használunk grafikus felülettel rendelkezik, beleértve a szövegszerkesztőket, web böngészőket, táblázatkezelőket, és még sok fejlesztőeszközt. A Lazarus és a Delphi is jó példa a jól felszerelt GUI alkalmazásra. Grafikus felületű alkalmazások Lazarus-szal való fejlesztésénél nem csak Pascal kódú unit-okat fejlesztesz, form-ot is tervezel, ami vizuális vezérlőket tartalmaz, pl. gombokat, és listadobozokat. Éppúgy, mint a Delphi-ben, a form tervezés vizuálisan történik. A vezérlők tulajdonságai az IDE-ben és a kódban is megadhatók.
 +
</div>

Latest revision as of 18:48, 3 January 2016

Deutsch (de) English (en) español (es) suomi (fi) français (fr) magyar (hu) Bahasa Indonesia (id) italiano (it) 日本語 (ja) 한국어 (ko) polski (pl) português (pt) русский (ru) slovenčina (sk) 中文(中国大陆)‎ (zh_CN) 中文(台灣)‎ (zh_TW)


A Lazarus és a Free Pascal áttekintése


A Free Pascal (FPC) egy nyílt forráskódú fordító két említésre méltó tulajdonsággal: magas szintű Delphi kompatibilitás, és a több platformon való elérhetőség, beleértve a Windows-t, Mac OS X-et, és a Linux-ot. A Free Pascal Deplhi-vel való kompatibilitása nem csak azt jelenti, hogy ugyanazt az objektum orientált pascal nyelvet támogatja, hanem, hogy rengeteget ugyanazokból a könyvtárakból, nagy teljesítményű rutinokból és osztályokból, amelyeket már megszokhattunk a Delphi-ben. Ebbe beleértendőek azok a megszokott unit-ok, mint például a System, SysUtils, StrUtils, DateUtils, Classes, Variants, Math, IniFiles és a Registry, amelyek a Free Pascal részei minden támogatott platformon. A Free Pascal olyan unit-okat is tartalmaz, mint például a Windows, ShellAPI, BaseUnix, Unix és a DynLibs, amelyek az operációs rendszer-specifikus lehetőség kihasználását teszik lehetővé. Ez a több, mint egy tucat unit építi fel azt a magot, amelyet úgy nevezünk, hogy a Free Pascal futásidejű könyvtár (RTL - Run-time Library).

A Lazarus egy nyílt forráskódú fejlesztőrendszer, ami a Free Pascal fordítóra épül, kiegészítve egy integrált fejlesztőkörnyezettel, ami szintakszis kiemelést, és vizuális form tervezést is tartalmaz, úgy mint egy komponens könyvtárat, ami nagyban kompatibilis a Delphi vizuális komponens könyvtárával (VCL). A Lazarus komponens könyvtár (LCL) olyan VCL-lel ekvivalens komponenseket tartalmaz, amelyeket Delphi-ben már megszokhattunk, úgymint form-ok, gombok, szövegdobozok, és minden egyéb, amiket grafikus felületű (GUI) alkalmazások fejlesztéséhez használhatunk.

A Free Pascal és a Lazarus is pascal-ban íródott. A teljes forráskód elérhető nem csak a Free Pascal fordítóhoz és a Lazarus IDE-hez, de az összes unit.hoz is, amelyek a Free Pascal RTL-t és a Lazarus LCL-t alkotják.

Mint a Delphi, a Free Pascal és a Lazarus is általános célú programozó eszközök, ami azt jelenti, hogy sokféle program fejleszthető velük, beleértve a következőket:

Szöveges alkalmazások

A szöveges alkalmazásoknak nincs grafikus kezelőfelületük. Ehelyett általában a konzolból vannak futtatva, a konzolról olvassák a bemenetüket, és oda is írják a kimenetüket. Windows-ban konzol alatt általában az ablakban futó parancssort értjük. OS X-ben és Linux-on konzol alatt egy terminál ablakot értünk. A konzolos alkalmazások közé olyan dolgok tartoznak, mint a kis segédprogramok, például a Windows FC (file compare - fájl összehasonlító) program, vagy a Unix-os cd és cp parancsok. A konzolos alkalmazások lehetnek nagy teljesítményű számzabáló, modellező, vagy adatfeldolgozó programok is, amelyeknek nem szükséges csinos grafikus kezelőfelület, mert más programok indítják őket, vagy batch fájlok (vagy shell szkriptek unix/linux-on). A Free Pascal fordító és a segédprogramjai mind konzolos alkalmazások, ami azt jelenti, hogy konzolról, batch fájlból vagy a Lazarus IDE-ből futtathatók.

Konzolos alkalmazásokat akár egy szövegszerkesztővel és a Free Pascal fordítóval is készíthetsz. Nincs szükséged a Lazarus-ra konzolos alkalmazások fejlesztéséhez. Habár, ha jobban szeretsz egy integrált környezetben dolgozni, használhatod a Lazarus-t konzolos projekt létrehozásához, és utána szerkesztheted és fordíthatod a kódot vele.

Dinamikusan betölthető függvénytárak (dll-ek)

A dinamikusan betölthető függvénytár általában egy lefordított függvénygyűjtemény, amit más programok meghívhatnak. Ahogy a név is sugallja, a függvénytár nincs összefűzve a futtatható fájloddal, helyette futásidőben kerül betöltésre. Windows-ban a függvénytár fájlnak .dll kiterjesztése van (dynamic-link library, vagy DLL). OS X-ben a függvénytár fájloknak .dylib kiterjesztésük van (dynamic shared library). Linux-on a függvénytár fájlnak .so kiterjesztése van (shared object library). A dinamikusan betölthető függvénytárakat tipikusan más programok kiegészítéseiként, függvénytárak fejlesztéséhez, amelyeket más nyelveken megírt programokban (pl. C és C++) is be lehet tölteni, vagy nagy projektek részekre való osztásához használhatunk. Maga a Windows is DLL-ek százaiból épül fel, úgymint sok más nagy alkalmazás, például az OpenOffice.org.

Úgy, mint a konzolos alkalmazásokban, csak egy szövegszerkesztőre és a Free Pascal fordítóra van szükséged függvénytárak fejlesztéséhez, de szintén használhatod a Lazarus-t függvénytár projektek létrehozásához és fejlesztéséhez.

Windows-on a DLL-eket olyan rossz előítélet övezi körül, hogy túl komplexek, és nem stabilak. Ez inkább a telepítésük módjának köszönhető, mint a DLL-eknek maguknak. Valójában, mivel a DLL-ekkel való információcsere szabályos, egyszerű adattípusokon keresztül valósul meg (nyelv-specifikus objektumok és struktúrák helyett), a programozókat arra kényszeríti, hogy jobban odafigyeljenek arra, hogy mit csinálnak. Ha mindent jól csinálnak, jobb, stabilabb program lesz az eredmény.

Grafikus felhasználói felületű (GUI) alkalmazások

A legtöbb program, amit nap, mint nap használunk grafikus felülettel rendelkezik, beleértve a szövegszerkesztőket, web böngészőket, táblázatkezelőket, és még sok fejlesztőeszközt. A Lazarus és a Delphi is jó példa a jól felszerelt GUI alkalmazásra. Grafikus felületű alkalmazások Lazarus-szal való fejlesztésénél nem csak Pascal kódú unit-okat fejlesztesz, form-ot is tervezel, ami vizuális vezérlőket tartalmaz, pl. gombokat, és listadobozokat. Éppúgy, mint a Delphi-ben, a form tervezés vizuálisan történik. A vezérlők tulajdonságai az IDE-ben és a kódban is megadhatók.